Szögezzük le: papírfigurákat készíteni teljes mértékben
haszontalan dolog. (Tanulj inkább matematikát és fizikát!)
Ugyanúgy értelmetlen, mint kártyázni, sakkozni, zenét hallgatni,
keresztrejtvényt fejteni vagy béna logikai fejtörőket megoldani.
De valami miatt, ezek mind népszerűek, a magukat értelmesnek tartó
emberek körében is. (Ne foglalkozzunk most azzal, hogy a pszichológusok szerint,
milyen késztetéseinket elégítik ki ezek a tevékenységek. Fogadjuk el,
hogy úgy látszik, szükségünk van rájuk.)
Még egyszer mondom! Ezek haszontalanságok. Csak akkor foglalkozz velük, ha nincs
jobb dolgod! Érted? Na!
Ezek itt papírból hajtogatós, kivágós és ragasztós dolgok.
Egyszerre teszik próbára a
kézügyességünket, gondolkodásunkat, türelmünket és gondosságunkat.
Minden alkotás, így a papírfigurák készítése is, egy folyamat.
Az egyszerűtől a bonyolultig növekvő feladatok hozzászok-tatják elménket,
hogy egy célkitűzés megvalósításához sok egymást követő, egymáshoz logikusan kapcsolódó lépést
kell végrehajtani. És bizony ezt gyakorolni kell, különben hamar elfáradunk,
elkalandoznak a gondolataink, elveszítjük az érdeklődésünket. Az ilyen papírral történő
ügyeskedésben
nemcsak az a jó, hogy tetszőleges komplexitásig fokozható, hanem az is, hogy emellett
megajándékoz az alkotás érzésével. Ráadásul rendkívül szórakoztató.
