ernog / Fizika napló - Idő
idő
Na mármost, ha a "tér" fogalmának magyarázata nehézségekbe ütközött, akkor az "idő" fogalmának értelmezése, az maga totális kudarc. A legősibb civilizációs emlékek között is felbukkanak az idő lényegének felismerésére folytatott, tudományos, vallásos vagy művészi útkeresés a nyomai. Ez a kutakodás a mai napig bezárólag sem fejeződött be. Pragmatikus megközelítésben valami ilyesmit is mondhatunk : Ugyan nem tudjuk mi az idő lényege, de múlását mérni tudjuk óráinkkal. Sajnos ez sem jelent tökéletes megoldást, mert azok a nyavalyás órák, nem feltétlenül járnak egyszerre.
És mégis mozog a föld!
Nagy a baj, mert úgy fest, hogy a "pontos" óráink sem járnak egyszerre. Ráadásul, ez a tragikus fejlemény egyértelműen a Galilei elv és a véges fénysebesség elkerülhetetlen logikai következ-ményeként jelentkezik. Fájdalom, de mindkettő mellett erős bizonyítékok szólnak.
A Galilei elv szerint, az egyenesvonalú egyenletes sebességgel haladó rendszerek (másnéven inerciarendszerek) nem különböztethetőek meg egymástól fizikai kísérletekkel. Egy ilyen módon mozgó hajó vagy vonat belsejében, a fizikai jelenségek ugyanúgy játszódnak le, mint egy álló hajó vagy vonat belsejében. Sőt a Földön lefolytatott kísérletek is olyanok mintha a Föld bolygó egyhelyben forogna, holott elég nagy sebességgel száguld a világűrben.
Tény, ami tény, ezidáig nem tapasztaltunk olyan fizikai jelenséget, amely cáfolná a Galilei elvet.
A fénysebesség véges voltának bizonyítéka pedig az a nehezen vitatható helyzet, hogy a terjedés sebességét ki tudjuk mérni. Méghozzá elég nagy pontossággal. Ez vákumban 299 792,458 km/s máshol meg ennél is kevesebb.
A témában elérhető mai fizika tankönyvek szerint, a véges fénysebességből és az inerciarendszerek ekvivalenciájából levezethető, hogy az egymáshoz képest mozgó órák nem is járhatnak egyszerre. Talán nem is járnak, mivel a GPS navigáció pontosságának érdekében a műholdas navigációs rendszerek műholdjai tényleg kénytelenek egyfolytában szinkronizálni.

Azt gondolná az ember, hogy a fenti két fizikai tényből, valami nagyon bonyolult számítás eredményeként adódik az órák eltérő járása. Pedig nem. Ezt látjuk be a jobboldali hivatkozáson.
Időbaj >
van jövőnk?
A fizika többnyire olyan (úgynevezett időfüggő) modelleket használ, amelyek lehetővé teszik jövőbeni történések előrejelzését. Például egy lejtőn elengedve egy golyót, nagyjából pontosan ki tudjuk számítani, hogyan gyorsul, mennyi idő alatt hova ér el, stb. Erre azért vagyunk képesek, mert az események lefolyását a fizikai törvények részletesen szabályozzák.
Felmerül a kérdés, ha ismerjük az összes fizikatörvényt és az összes adatot, akkor mindig kiszámítható, hogy pontosan hogyan alakul a jövő? És ha tényleg kiszámítható, akkor van-e értelme egyáltalán a "jövőről" beszélni? Hiszen törvényszerű, hogy mi fog történni! A "jövő" eleve elrendelt! Vajon mit mond minderről a fizika?

Nos, a fizika ebben az ügyben kettős tudattal rendelkezik. Az egyik véglet a kvantummechanika koppenhágai értelmezése, a másik a fentebb bevezetett speciális relativitáselmélet. (A sors furcsa fintora, hogy a két egymásnak ellentmondó modell kialakulásában ugyanaz az Albert Einstein játszott meghatározó szerepet.) Káosz hívők legyünk, vagy fatalisták? Nézzük ezt egy kicsit részletesebben!
Jövőképek >
Miről is van szó?
Számomra a legnagyobb dilemma az einsteini megközelítésben nem is a józan paraszti ész ellen elkövetett merénylet. Ez a "józan paraszti ész" bizony képes számolatlan esetben hülyeségre vezetni minket. Viszont az relativitáselmélet (ahogyan ezt az előbbiekben is láttuk) egy eleve elrendelt univerzumot eredményez. Nem úgy, ahogyan ezt a fizikai modellek szokták, tehát megjósolható kimenetel formájában, hanem tényként.
Az elmélet egyenes következménye, hogy a jövő és a múlt a jelen pillanatban is létezik és egyaránt megváltoztathatatlanok.
Viszont a szabad akarat hiánya, —gondolom nem csak nekem—, szörnyen hangzik. Nem azért, mert ütközik a józan paraszti eszünkkel, hanem mert elviselhetetlen lenne. De tény, hogy a jelenleg ismert "éter" modellek, nem képesek hasonlóan konzisztens magyarázatot szolgáltani. Nincs más kibúvó? Talán van.
Absolute >
mi relatív ?
Nézzük imételten a baloldali képen látható elrendezést. A világűr vákuumában helyezzünk el egy villanykörtét, valamint egymásra merőleges irányokban, a villanykörtétől egyenlő "d" távolságban egy-egy síktükröt. Ebben az elrendezésben, —a vákuum miatt—, a fény az előző szakaszban megadott maximális sebességgel (c = fénysebesség) fog terjedni a vilanykörte és a tükrök között.
Van ennek értelme?
A fizikusok meg vannak győződve róla, hogy a valóságot a "speciális relativitáselmélet" elnevezésű modell írja le helyesen. Ha ez így van, akkor teljesen felesleges más fizikai tényeket jósló, eltérő modell használata. Mindazonáltal, a fizikusok tévedhetnek is. Szoktak. Ebben az esetben azonban kicsi ennek valószínűsége.

Mivel azonban, jelenleg egy "napló" bejegyzéseiről van szó, semmi okom nincs rá, hogy ne gondoljam végig, vajon ez az alternatív fizika, miféle jelenségeket jósol, és ezek a jelenségek hogyan viszonyulnak az ismert tényekhez. Ezt meg is fogom tenni a fizika napló további bejegyzései között.
Nem árt azonban észben tartani, hogy könnyen megtörténhet, hogy mindez csak egy logikai fejtörő. Végtelen számú, a valósággal semmilyen kapcsolatba nem hozható modell definiálható. De tudjuk, a fizikai elméletek próbaköve, jóslatainak a valósággal történő megegyezése. Ha nincs ilyen, akkor szellemi fejtörő. Ha van, akkor fizika elmélet.
Mindenesetre kiderült: az a megközelítés, hogy a "speciális relativitáselmélet a Galilei elv és véges fénysebesség elkerülhetetlen következménye", ebben a formában nem igaz. Ettől még persze lehetséges, hogy az elmélet helyes.
Ez a weboldal, —tulajdonképpen—, csak az időről szólt. Pontosabban arról, milyen keveset is tudunk róla.
×