RAFINÁLT BÖGREFESTÉS
Tényleg van ilyen szó! A Wikipédia például úgy tudja, hogy Oscar Wilde a szellemesség legalacsonyabb rendű formájának nevezte.
Egyesek még azt is tudni vélik, hogy mi a különbség a szarkazmus, az irónia és a cinizmus között. Sajnos a szerző mind nyelvileg, mind humorérzékben túlságosan képzetlen ahhoz, hogy ezek bármelyikét saját szövegeiben felhasznál-ja.
Egyesek még azt is tudni vélik, hogy mi a különbség a szarkazmus, az irónia és a cinizmus között. Sajnos a szerző mind nyelvileg, mind humorérzékben túlságosan képzetlen ahhoz, hogy ezek bármelyikét saját szövegeiben felhasznál-ja.
(És stimmel ... ! — Szerkesztő)
Utólag úgy tűnik, az ezerhétszázas években kimondottan feldobódtak a temészettudósok az elektromágne-ses és gravitációs vonzás
algebrai formába öntésétől. Annyira, hogy többségüket a legkevésbé sem zavarta ezeknek a
távolhatásoknak
a rejtélyessége. Közülük, csak néhány
elvetemült hangoztatta a fenntartásait az „ilyen a világ és kész” állásponttal kapcsolatban. De láss csodát. Ötven évvel később, Faraday kísérletei,
és az ezek nyomán felállított Maxwell elmélet hatására, éppen szöges ellentétükbe fordult a dolog.
A fiziku-sok többsége már
határozottan azt állította, hogy távolhatások azok márpedig nem léteznek. A helyüket átvették a kölcsönhatásokat közvetítő
fizikai mezők
.
És a fizikusok többsége ezt a véleményt képviselte egészen a huszadik század első feléig, amikor is a kvantumelmélet és
általános relativitás elmélet pontosan a mezőelméletet kezdte el szétcincálni. Lett helyettük vagy
görbült téridő
, vagy kölcsönhatást
közvetítő elemi részecskék
tengere. Hogy a huszonegyedik század közepére-végére mi lesz a fizikusok többségének álláspontja (ha lesznek még fizikusok)
egyelőre rejtély. Félretéve a
*szarkazmust
,
itt is felmerül a kérdés, mint a forgó gömb esetében. Mi a valóság, és mi az, ami csak
a mi elménkben létezik? (Csak ezt a mentális félreértést most nem „optikai csalódásnak”, hanem „téves világképnek” nevezhetjük.)
„Mit sugall a tapasztalatunk és a logikánk? Néha a dolgok képesek távolból befolyásolni egy másik dolgok mozgását. A tárgyak a földre esnek,
a mágnes magához vonzza a vasat. Ezek a kényszerek közvetlen érintkezés nélkül, távolról jelentkeznek!
Nem az a kérdés, hogy a jelenségek léteznek-e, hanem az, hogy mi befolyásolja az erősségüket, és hogyan
hatnak a mozgásokra.”
Gondolhatta Newton és Coulomb amikor megalkották a róluk elnevezett vonzástörvényeket.
Na, nézzük mire jutottak!
Na, nézzük mire jutottak!
Az elemi vonzerők
>