Ebben a pontmozgásokról szóló fejezetben, elég sok szófordulat lesz mulatságosan tudálékos. Ennek két jól definiálható és egyértelmű eredete is kimutatható. Az egyik, hogy történeti okok miatt a matematika és a fizika fogalmai, nyelvezete és következtetései tényleg elég furák. A másik, hogy mi tagadás, a szerző valóban hajlamos a tudálékosságra. És ez gondolkodásban, szóban és írásban egyaránt jól felismerhető.

Még az ilyen köztudott dolgok esetében is, mint a pontok mozgása. Pedig ez meglehetősen közismert, merthogy a tömegpontok mozgásait az iskolában már mindannyian tanultuk. Úgyhogy itt csupa olyan dolog szerepel, amit mindenki tud. Pontosabban, mindenki tud valahogyan.

Azonban, —és ez a fogalmaknál általános—, nem biztos, hogy mindannyian ugyanúgy tudjuk. Leírtam azt, ahogyan én gondolom. Nem tettem oda minden mondat elé, hogy „én úgytudom, hogy”, de nyugodtan oda lehet képzelni.
Vissza a fizika naplóhoz
A világegyetem folyamatosan változik. Ezeknek a változásoknak a többsége visszavezethető az anyag/energia térbeli mozgására. Ezért aztán az sem véletlen, hogy a mozgások leírása (gyakran használt idegen szóval : kinematika) a fizikában, —annak megszületése óta—, ilyen meghatározó szerepet játszik.
Az *egyszerűség kedvéért , kezdjük egyetlen geometriai pont mozgásával.

A kinematika megkerülhetetlen. A környezetváltozások törvényszerűségeinek megértése nem csupán a természettudományok műveléséhez, hanem magához az életben maradáshoz is szükséges. És persze, már azelőtt is szükséges volt, hogy a fizika tudománya megszületett.
Egy pont mozgása
>
Ne hezitálj, hanem ugorj az „Egy pont mozgása” lapra! Bár egyszerű lesz, mint a faék, de (úgy tudom) nem pont ugyanígy tanítják az iskolákban. Kár, mert szerintem így izgalmasabb!
Olvasd csak, beleértve a megjegyzéseket és a súgókat is. Ezek ismeretében a továbbiak is ha-sonlóan egyszerűek lesznek.
A hiányában meg zavarosak és érthetetlenek.